Hévíz:
Hévíz, mint fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést "locus vulgarites Hewyz dictus"-ként említik.
1992. május 1-jén városi címet kapott.
A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen a jövőben egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.
Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Hévízi-tó:
A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava.
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok körítik, amelyek az egyediségét fokozzák.
A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.
A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.
Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.
A tó vizének összetételét már a 18. század végén vizsgálták a kor tudós emberei. A víz összetételének pontos elemzésére azonban csak az 1950-es években került sor.
A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.
A Hévízi-tó (a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaval és a Tihanyi-félsziget forráskúpjaval együtt) 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Fürdősétány:
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.
látnivalók:
Hévíz értékei közé tartozik a számos új építésű temploma is.
Hévíz legnagyobb, mintegy 1000 főt befogadó temploma. A templom alapkövét 1996. május 27-én, Pünkösd hétfőn helyezte el Szendi József akkori veszprémi püspök. Az épület Bocskai János, keszthelyi építész tervei alapján 3 év alatt készült el, Hévíz városának és polgárainak anyagi támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a városháza avatásával egy napon szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek. A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi.
Evangélikus templom:
A templom Szeghalmy Bálint nagyváradi származású építész által 1941-ben tervezett, akkor meg nem valósult tervei alapján épült 1995-98 között. A templom vöröskő fala és márványdíszítése az erdélyi magyar református templomokra emlékeztet, figyelemre méltó a famunkák kivitelezése is. A hivatalos alapkőletételre 1997. június .21-én került sor. Az elkészült templomot 1998. december 6-án Dr. Harmati Béla evangélikus- és Dr. Márkus Mihály református püspök szentelte fel, a felekezet helyi lelkészeinek szolgálatával.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Az egregyi Jézus szíve templom:
A templom két különböző korban épült részből áll. A harangtorony a XX. Század első felében, míg a templomhajó 1994-95-ben készült. A templomhajó építését 1994-ben Bocskai János építész tervei alapján készítették. A kellemes, zöld színben pompázó modern templomot 1995. április 22-én szentelte fel Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök. A volt római katolikus Nagyboldogasszony templom
Ma Teréz Anya Idősek Otthona, 33 évig állt a római katolikus hívők szolgálatába, a Hévíz új római katolikus templomának felszentelése után bezárták. 2002-ben a templom belső terét átalakítva hozta létre a város Önkormányzata a Teréz Anya Idősek Otthonát.
Városháza:
A hévízi Városháza új épületének alapkövét 1998.- 1999-ben emelték a régi községháza helyén és a körülötte lévő területen. Az épület alapkövét 1998. január 31-én a város polgármestere és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le.
A városháza főbejárata mellett, a lépcsőházként is funkcionáló ellipszis formájú tornyon 18 harangból álló harangjáték látható, mely a toronyban naponta háromszor körbejáró bábfigurák vonulásához szolgáltatja a zenét.
Szállások Hévízen:
Apart Hévízi Ház - Hévíz - 8380 Hévíz, Zrínyi u.36/B.
Bővebb információt kaphat az uticélról, ha megtekinti a részleteket >>
